2014. október 12., vasárnap

mózes

Újabb remek délelőttöt tölthettem a bolondrépàt reggelizett ovis kis tàrsasàggal, ennyi viccelődést rég nem hallottam! Szeretem ahogy beleàllnak az óra folyàsàba, hogy a rihegő-röhögő kis baràti tàrsasàg milyen odaszànt figyelemmel hallgatja, jàtssza el a történetet! Hogy csak beàllnak énekelni, ha mozogni is lehet közben! Szeretem, hogy emlékeznek a sztorikra és magukkal viszik ezeket a hétköznapjaikba! Jó, hogy olyan őszinték!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése